A prosztatarák a férfiak körében leggyakrabban diagnosztizált rák világszerte. A prosztatarák különösen gyakori a fejlett országokban.

A prosztata egy kis mirigy, amely a hólyag alatt, a húgycső mögött található. Az általa termelt váladék a spermiumok mozgásához szükséges anyagokat tartalmazza, valamint lúgos kémhatást is biztosít, mely segíti a túlélésüket.

Az elmúlt évtizedekben a prosztatarák előfordulási aránya nőtt világszerte. Ez a növekvő tendencia párhuzamos a PSA-szűrés elterjedésével egyes régiókban, például az Egyesült Államokban, Európában és Ausztráliában. Az Egyesült Államokban például a prosztatarák előfordulási gyakoriságának nagy csúcsát az 1990-es évek elején figyelték meg, amikor először vezették be a PSA-szűrést a lakosság szintjén.

Az incidencia (előfordulási gyakoriság) azonban olyan régiókban is nőtt, ahol a PSA-tesztet még nem alkalmazták széles körben, ez pedig azt sugallja, hogy a környezeti ill., életmódbeli tényezők szintén befolyásolhatják a prosztatarák előfordulását.

A prosztatarák okai és kockázati tényezői

A prosztataráknak nincs ismert oka, de olyan kockázati tényezők, mint a családi kórtörténet vagy az életkor, növelhetik a rosszindulatú daganat kialakulásának valószínűségét.

A pozitív családi anamnézissel nem rendelkező férfiakhoz képest azoknak a férfiaknak, akiknek apjánál vagy testvérénél prosztatarákot diagnosztizáltak, kétszer-háromszor nagyobb a kockázata a betegség kialakulásának. A kockázat közel kilencszeres azoknál a férfiaknál, akiknek mind a két hozzátartozójuknál előfordul.

Az életkor szorosan összefügg a prosztatarák kockázatával. Előfordulása ritka a 40 évnél fiatalabb férfiak körében, azonban gyakorisága drámaian megnő 55 éves kor után.

Emellett rizikótényező lehet az elhízás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, az emelkedett koleszterinszint, a nagy mennyiségű állati eredetű zsiradék fogyasztása (pl. húsok, tejtermékek), a D-vitamin hiány, a magas kalcium bevitel.

Az elhízás szerepet játszik a különböző hormonális útvonalak szabályozási zavarában, ami az inzulin, az ösztradiol és a gyulladásos citokinek magasabb szintjéhez vagy a tesztoszteron szintjének csökkenéséhez vezethet. Tanulmányok szerint a derékbőség is összefügg az előrehaladott prosztatarák kockázatával.

Prospektív (előremutató) vizsgálatokból származó bizonyítékok fordított összefüggést mutattak ki a fizikai aktivitás és a prosztatarák kockázata között. A már prosztatarákban diagnosztizált férfiak körében a fizikai aktivitás jobb túléléshez és a prosztatarák progressziójának csökkenéséhez vezetett.

Bizonyos dolgokat, amelyeket korábban a prosztatarák kockázati tényezőinek tekintettek, mára úgy tartják, hogy nincsenek összefüggésben a betegséggel. Pl. úgy tűnik, hogy szexuális tevékenység nincs hatással a prosztatarák kialakulásának esélyére, úgy, mint a vazektómia sem növeli a kockázatot, de nincs ismert kapcsolat az alkoholfogyasztás és a prosztatarák között sem.

A prosztatarák típusai

A prosztatarák leggyakoribb típusa: adenokarcinóma.

A prosztatarákot a növekedési sebesség szerint is osztályozzák. Kétféle növekedést különböztetnek meg, agresszív (gyorsan növekvő fajta) és nem agresszív (lassan növekvő daganat). Agresszív rák esetén gyakori, hogy áttétet ad más szervekre pl. a csontokra.

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

Hivatkozásjegyzék

Merriel SWD, Funston G, Hamilton W. Prostate Cancer in Primary Care. Adv Ther. 2018 Sep;35(9):1285-1294. doi: 10.1007/s12325-018-0766-1. Epub 2018 Aug 10. PMID: 30097885; PMCID: PMC6133140.

Kaiser A, Haskins C, Siddiqui MM, Hussain A, D'Adamo C. The evolving role of diet in prostate cancer risk and progression. Curr Opin Oncol. 2019 May;31(3):222-229. doi: 10.1097/CCO.0000000000000519. PMID: 30893147; PMCID: PMC7379157.

Darst BF, Sheng X, Eeles RA, Kote-Jarai Z, Conti DV, Haiman CA. Combined Effect of a Polygenic Risk Score and Rare Genetic Variants on Prostate Cancer Risk. Eur Urol. 2021 Aug;80(2):134-138. doi: 10.1016/j.eururo.2021.04.013. Epub 2021 May 1. PMID: 33941403; PMCID: PMC8286329.

Parker C, Castro E, Fizazi K, Heidenreich A, Ost P, Procopio G, Tombal B, Gillessen S; ESMO Guidelines Committee. Electronic address: clinicalguidelines@esmo.org. Prostate cancer: ESMO Clinical Practice Guidelines for diagnosis, treatment and follow-up. Ann Oncol. 2020 Sep;31(9):1119-1134. doi: 10.1016/j.annonc.2020.06.011. Epub 2020 Jun 25. PMID: 32593798.