A nyugati étrend nem túl változatos, zsírban és cukorban gazdag. Kutatások kimutatták, hogy az afrikai, ázsiai és dél-amerikai régiókból származó embereknél sokkal nagyobb a bél-mikrobioma diverzitása (sokfélesége), mint az európai vagy az Egyesült Államok területeiről származó embereknél.
Az étrend összetétele mellett hangsúlyt kell fektetni az étkezés körülményeire is. Az étkezési ritmus, az idő, az időtartam és a gyakoriság mind nagy hatással van a bél mikrobiális összetételére, ennél fogva az egyén egészségére is. Azt a tényt, hogy a közel azonos időpontokban történő étkezés összefügg számos baktérium jelenlétével, több tanulmány is alátámasztotta. Egerekben kimutatták, hogy a ritmikus táplálékfelvétel a bélbaktériumok mennyiségét növeli.
A megfelelő bélflóra kialakulásának már születést követően kiemelkedő szerepe van. Az élet első három éve jelentősen meghatározza a mikrobiális környezetet az étrend és egyéb tényezők tekintetében, hiszen a helyes bélflórával rendelkező csecsemők, kisgyermekek nagyobb ellenálló képességgel rendelkeznek a fertőzésekkel szemben.
Az egészségmegőrző, kiegyensúlyozott táplálkozás esetén együnk minél több teljes kiőrlésű gabonát, telítetlen zsírsavakban, a hüvelyesekben, a gyümölcsökben és a zöldségekben gazdag ételeket. Kerüljük a a telített zsírsavakat, a finomított szénhidrátokat, a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszereket és a mesterséges édesítőszerek fogyasztását.
A gyümölcsöknek és zöldségeknek magas rosttartalmuk van. Az alma, az articsóka, az áfonya, a mandula és a pisztácia bizonyítottan növeli a bifidobaktériumok számát a bélben.
A fermentált élelmiszerek fogyasztásával lactobacillusokat vihetünk szervezetünkbe. Ilyen élelmiszer pl. a joghurt vagy kefirt. Részesítsük előnyben a natúr joghurtokat, melyeket mi magunk ízesíthetünk, mivel a bolti gyümölcsjoghurtok többsége a hozzáadott cukrok miatt magas kalóriatartalmúak.
A teljes kiőrlésű gabonák sok emészthetetlen rostot tartalmaznak, például béta-glükánt, melyek nem szívódnak fel a vékonybélben, hanem a vastagbélbe jutnak, hogy elősegítsék a jótékony baktériumok növekedését. A kutatások azt sugallják, hogy a teljes kiőrlésű gabonák elősegíthetik a bifidobaktériumok, és a lactobacillusok mennyiségének növekedését.
Probiotikumok
A probiotikumok olyan nem patogén élő szervezetek, amelyek főként a gyomor-bél traktusban találhatók. Kiegyensúlyozott táplálkozással, valamint étrendkiegészítők formájában biztosíthatók a szervezetnek. A bélben található probiotikumok fő nemzetségei a Bifidobacterium, Lactobacillus és Saccharomyces. A probiotikumok kölcsönhatásba lépnek különféle immunsejtekkel, így jelentős szerepük van az immunogén homeosztázis fenntartásában, elsősorban a gyomor-bél traktusban. Egyéb funkcióik közé tartozik a bél pH-értékének fenntartása, valamint a kórokozók általi invázió és kolonizáció csökkentése. Emellett a probiotikumok különféle betegségek, például a Clostridium difficile okozta hasmenés, az antibiotikumokkal összefüggő hasmenés, az akut fertőző hasmenés, a colitis ulcerosa, az irritábilis bél szindróma és a funkcionális gyomor-bélrendszeri rendellenességek esetén is hasznosak.
Probiotikumokkal végzett vizsgálatok kielégítő hatékonyságáról számoltak be a vírusok által kiváltott légúti megbetegedésekkel szemben. A probiotikumok alkalmazása lélegeztetőgéppel összefüggő tüdőgyulladásban jelenleg ellentmondásos, de számos tanulmány pozitív összefüggést talált. Emellett a különféle gyulladáskeltő és gyulladásgátló citokinek működését is befolyásolják, például a teljes kiőrlésű gabonában jelenlévő szénhidrátok csökkentik az IL-6 (gyulladást elősegítő citokinek) szintjét, a magas amilóztartalmú kukoricakeményítő pedig növeli az IL-10 (gyulladásgátló citokin) szintjét. Ez azt mutatja, hogy a probiotikumok immunogén szerepet játszhatnak a COVID 19 megbetegedésben is.
Feketéné Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc
Hivatkozásjegyzék:
Li Y, Wang S, Sun Y, Zheng H, Tang Y, Gao X, Song C, Liu J, Long Y, Liu L, Mei Q. Apple polysaccharide could promote the growth of Bifidobacterium longum. Int J Biol Macromol. 2020 Jun 1;152:1186-1193. doi: 10.1016/j.ijbiomac.2019.10.210. Epub 2019 Nov 20. PMID: 31759005.
Fissore EN, Santo Domingo C, Gerschenson LN, Giannuzzi L. A study of the effect of dietary fiber fractions obtained from artichoke (Cynara cardunculus L. var. scolymus) on the growth of intestinal bacteria associated with health. Food Funct. 2015 May;6(5):1667-74. doi: 10.1039/c5fo00088b. PMID: 25904284.
Jiao X, Wang Y, Lin Y, Lang Y, Li E, Zhang X, Zhang Q, Feng Y, Meng X, Li B. Blueberry polyphenols extract as a potential prebiotic with anti-obesity effects on C57BL/6 J mice by modulating the gut microbiota. J Nutr Biochem. 2019 Feb;64:88-100. doi: 10.1016/j.jnutbio.2018.07.008. Epub 2018 Aug 11. PMID: 30471564.
Ukhanova M, Wang X, Baer DJ, Novotny JA, Fredborg M, Mai V. Effects of almond and pistachio consumption on gut microbiota composition in a randomised cross-over human feeding study. Br J Nutr. 2014 Jun 28;111(12):2146-52. doi: 10.1017/S0007114514000385. Epub 2014 Mar 18. PMID: 24642201.
Lisko, D. J., Johnston, G. P., & Johnston, C. G. (2017). Effects of Dietary Yogurt on the Healthy Human Gastrointestinal (GI) Microbiome. Microorganisms, 5(1), 6. https://doi.org/10.3390/microorganisms5010006
Cooper, D. N., Martin, R. J., & Keim, N. L. (2015). Does Whole Grain Consumption Alter Gut Microbiota and Satiety?. Healthcare (Basel, Switzerland), 3(2), 364–392. https://doi.org/10.3390/healthcare3020364
Wang Y, Ames NP, Tun HM, Tosh SM, Jones PJ, Khafipour E. High Molecular Weight Barley β-Glucan Alters Gut Microbiota Toward Reduced Cardiovascular Disease Risk. Front Microbiol. 2016 Feb 10;7:129. doi: 10.3389/fmicb.2016.00129. PMID: 26904005; PMCID: PMC4748052.
Tangestani H, Emamat H, Ghalandari H, Shab-Bidar S. Whole Grains, Dietary Fibers and the Human Gut Microbiota: A Systematic Review of Existing Literature. Recent Pat Food Nutr Agric. 2020;11(3):235-248. doi: 10.2174/2212798411666200316152252. PMID: 32178621.
Heiman ML, Greenway FL. A healthy gastrointestinal microbiome is dependent on dietary diversity. Mol Metab. 2016 Mar 5;5(5):317-320. doi: 10.1016/j.molmet.2016.02.005. PMID: 27110483; PMCID: PMC4837298.
De Filippo C, Di Paola M, Ramazzotti M, Albanese D, Pieraccini G, Banci E, Miglietta F, Cavalieri D, Lionetti P. Diet, Environments, and Gut Microbiota. A Preliminary Investigation in Children Living in Rural and Urban Burkina Faso and Italy. Front Microbiol. 2017 Oct 13;8:1979. doi: 10.3389/fmicb.2017.01979. PMID: 29081768; PMCID: PMC5645538.
Clemente JC, Pehrsson EC, Blaser MJ, Sandhu K, Gao Z, Wang B, Magris M, Hidalgo G, Contreras M, Noya-Alarcón Ó, Lander O, McDonald J, Cox M, Walter J, Oh PL, Ruiz JF, Rodriguez S, Shen N, Song SJ, Metcalf J, Knight R, Dantas G, Dominguez-Bello MG. The microbiome of uncontacted Amerindians. Sci Adv. 2015 Apr 3;1(3):e1500183. doi: 10.1126/sciadv.1500183. PMID: 26229982; PMCID: PMC4517851.
The American Society for Microbiology. Poor Gut Health Connected to Severe COVID-19, New Review Shows. Jan. 12, 2021
Harvard Medical School. COVID-19's Gut Connection. How MIS-C complication develops in children, adolescents. May 26, 2021
Mak JWY, Chan FKL, Ng SC. Probiotics and COVID-19: one size does not fit all. Lancet Gastroenterol Hepatol. 2020;5:644–645.
